A heti feladatomhoz témaként a kádári konszolidációt választottam.
1956 novemberében Moszkvában megalakult az új Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, mely a szovjet hadsereg segítségét kérte a – szerintük ellen- – forradalom leverésére. E kormány élére Kádár János került.
A Rubicon Történelmi Magazin online felületén hiteles, megfelelően összefoglaló, érdekességeket tartalmazó cikkeket találhatunk egy-egy személyről, eseményről, jelenségről. Úgy gondolom, ha nagyon hosszú olvasmányt adunk fel a diákoknak, akkor már a mennyiséggel demotiváljuk őket még azelőtt, hogy egyáltalán elkezdenék az olvasást. Azért is tartom jónak a Rubicon cikkeit, mert akár okostelefonról, útközben is elolvashatóak, hiszen viszonylag rövidek és az oldal felépítése által nem szükséges a letöltéséhez nagy adatforgalom sem. A Kádár-korszakhoz egy Kádár János életét összefoglaló cikket választanék, melyet valószínűleg még előző óra végén feladnék otthoni elolvasásra - ahogy írtam, a rövidsége miatt alkalmasnak tartom "kötelező olvasmánynak" -, hogy az órára már úgy érkezzenek a diákok, hogy röviden áttekintették, miről is lesz szó. (A cikk internetes változata a képre kattintva érhető el.)
Kádár 1956 vége és 1988 között az MSZMP első titkáraként az ország egyértelmű vezetőjének számított. A Rákosi-rendszerhez képest nem változott az, hogy megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer, jelentéktelen volt a parlament, működött a cenzúra és a külpolitikában továbbra is a Szovjetunióhoz kötődött az ország. A konszolidálódó Kádár-rendszer belpolitikai jelszava az ún. kétfrontos harc volt: sem a sztálinista keményvonalasokat ("dogmatikusok"), sem a reformkommunistákat nem tűrték. Nem ismétlődött meg a Rákosinál látott személyi kultusz Kádár esetén; az ideológiát is felváltotta időnként a gyakorlatias gondolkodás. A hétköznapokban csökkent a politika nyomása: míg Rákosi idején az "aki nincs velünk, az ellenünk van" volt a jelszó, addig a kádári szlogen már az "aki nincs ellenünk, az velünk van"-ra módosult.
A Sulinet Tudásbázis oldalán találtam egy témához kapcsolódó hanganyagot, mely sokkal érdekesebb lehet a diákok számára, mint a tanári narráció. Egyrészt közelebb hozza kissé a témát és a korszakot a diákokhoz, másrészt egy tankönyvi szöveggel szemben ez alkalmas arra, hogy a diákok szubjektív véleményüket is kifejthessék. (A hanganyag internetes változata a képre kattintva érhető el.)
A viszonylag bőséges és folyamatos áruellátás és viszonylagos szabadság Magyarországot a "legvidámabb barakká" tette a szocialista tömbön belül; elterjedt a "gulyáskommunizmus" és "fridzsiderkommunizmus" kifejezés is az életszínvonalat emelő és stabilan tartó politikai szándék nyomán. 1968-ban elindult a gazdasági reform is, melynek nyomai az adatokon is megmutatkoznak. A '60-as évek során kialakult egyfajta hallgatólagos közmegegyezés: a rendszer eltűri, hogy az emberek a saját jólétükket törődjenek a politika helyett, cserében pedig azok elfogadják a fennálló hatalmat s "elfelejtik" annak eredetét, az '56-os eseményeket. "Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérősek, akiknek nincs hétvégi telkük!" - szól a humoros szállóige, mely a "kádári közmegegyezés" lényegét fejezte ki.
Ezen táblázatokat ábrázoló képeket a Sulinet Tudásbázis oldaláról mentettem le (és vágtam össze). Táblázatokat korlátozott számban a tankönyvek is tartalmaznak, ám ezek a nagyobb, részletesebb, több mindenre kitérő adatokat összefoglaló internetes táblázatok kivetítve lehetőséget adnak, hogy a tanulókkal közösen megbeszéljük a látottakat és magyarázatokat keressünk. Egy okostábla segítségével pedig írhatunk, rajzolhatunk is, így összekötve, kiemelve egyes adatokat és látványosabbá téve az összefüggéseket. (A képek internetes környezetükben a képre kattintva érhetőek el.)
A Történelemtanárok Egyletének oldala segítséget nyújt a tananyagok oktatásában. Ezeket a karikatúrákat erről az oldalról mentettem le (és vágtam össze), melyek gyakori "vendégei" az érettségi feladatlapok esszés részeinek is forrásokként. Sokak számára nehézséget okoz a forráselemzés, így ennek gyakorlását nagyon fontosnak tartom. Ezen cikk a karikatúrák mellett vicceket is tartalmaz, a cikk írója ugyanis azt a módszertani tanácsot fogalmazza meg, hogy szórakoztatóbb stílusban, ezen karikatúrák és viccek segítségével is megragadható a tananyag, s a diákok számára is könnyebben befogadható. (A képek internetes környezetükben a képre kattintva érhetőek el.)
Aczél György, a kádári kultúrpolitika irányítójának mottója a "három T" volt: a kulturális és műalkotások egy részét támogatták, egy részét tűrték, az "ellenséges" alkotásokat pedig tiltották. Ez alapvetően jellemző volt valamennyi kommunista országra, ugyanakkor hazánkban volt a legszélesebb a "tűrt" kategória.
A ZanzaTV videós összefoglalója színesebb, látványosabb, mint egy tankönyv lehet, így kivetítve színesítheti az órát, rövidsége miatt pedig nem veszi el az időt attól sem, hogy a hallottakat-látottakat megbeszélhessük a diákokkal. (A videó internetes környezetében a képre kattintva érhető el.)
A Sulinet Tudásbázis tesztje felépítése miatt alkalmas arra, hogy okostáblára kivetítve, egy-egy tanulót a táblához kihívva oldjuk meg, így közösen megbeszélve a lehetséges megoldásokat. (A teszt internetes környezetében a képre kattintva érhető el.)
A ZanzaTV feladatlapját otthon, a családot bevonva lehet elkészíteni, így egy érdekes házi feladatként szolgálhat. Véleményem szerint azokat a feladatokat, melyeknél nincs rossz vagy jó válasz, hanem a személyes tapasztalatokra, véleményre kíváncsi, szívesebben kitöltik a diákok. Ez a feladatlap is jó alapot szolgálhat a téma bevezetésére, megbeszélésére, ha már a témát feldolgozó órát megelőzően adjuk fel feladatként. (A feladatlap internetes környezetében a képre kattintva érhető el.)
A Videótanár kádári konszolidációról készített videója szöveges vázlatot, képi illusztrációt és narrációt is egyaránt tartalmaz, így ez egy komplett digitális tananyag. Ezt leginkább egy dolgozat előtti összefoglalásként, a megbeszéltek felelevenítésének eszközeként tudom elképzelni, akár javasolva a diákoknak, hogy otthon nézzék ezt meg; ezen kívül még arra is alkalmasnak tartom, hogy a tanár ezt a videót feltöltse egy közös felületre, ahol például a betegség miatt otthon maradók ezt megtekintve pótolhatják a tananyagot.
* * *
Amikor elolvastam a heti feladatunk leírását, olyan időrablónak tűnt, hogy az volt az első gondolatom, ezt a feladatot inkább nem fogom elkészíteni, ugyanakkor ezek olyan hasznos dolgok, amikkel részben már eddig is megismerkedtem, részben pedig ezután lesz rájuk szükségem, így mégsem akartam "megspórolni" a rá fordított időt. Elég sok időbe telt, míg átböngésztem az ajánlott oldalakat, illetve nagyon szeretem illusztrálva elkészíteni a blogbejegyzéseim, ami jelen feladatnál kifejezetten időigényes és fárasztó volt, de ez a képes illusztráció számomra is áttekinthetőbbé tette, hogy pontosan melyik oldalon mit is találtam és ezek mire használhatóak. Úgy gondolom, ezek a digitális tananyagok és segédletek színesíthetik az órát és akár felvehetik a versenyt a diákok okostelefonjain fel-felugró Facebookos üzenetekkel is és így talán jobban rávehetőek a diákok, hogy az órára is figyeljenek, ne csak a telefonjaikra. A tanári narráció napról-napra, hétről-hétre, évről-évre egyre unalmasabb, monotonabb, fárasztóbb lehet, s pont ezért jöhetnek jól ezek a színes anyagok. számomra a legpozitívabb csalódás a ZanzaTV fentebb rögzített feladatlapja volt, amely nekem biztosan nem jutott volna eszembe, mégis egy sokkal szerethetőbb házi feladatra ad mintát.
