A heti feladatunk tankockák készítése volt a learningapps.org weboldal segítségével. Témát ismét a történelemből választottam; ezúttal Mária Teréziához és II. Józsefhez kapcsolódnak az elkészült feladataim.

Az első feladatom egy csoportos kvíz Mária Teréziával kapcsolatban. A kvízt heterogén csoportmunkához készítettem, ennek megfelelő a felépítése is: alap-, közép- és emelt szintű kérdéscsoportokból épül fel, valamint tartalmaz egy extra érdekességekkel kapcsolatos kérdéscsoportot is. A csoportokon belül a kérdések nehézségi foka is eltérő, ennek megfelelően más-más pontszámot ér ezek helyes megválaszolása. Osztálytermi szituációban ez a feladat tehát csak és kizárólag heterogén csoportokkal oldható meg: minden csoportnak tartalmaznia kell olyan tagot, aki kevés időt tölt a történelemmel és olyat is, aki egészen sokat, s különösen érdeklődik iránta. Pedagógiai instrukciómban ugyanakkor felhívnám rá a figyelmet, hogy közösen beszéljék meg a helyes megoldást, s ne egy-egy tanuló önálló feladatmegoldásává váljon a kvíz. A csoportok közötti játékos versenyhelyzet növelheti a tanulók motivációját. A gyengébb képességű diákok sem érzik kellemetlenül magukat, ha olyanokkal lehetnek egy csoportban, akik ismeretei szélesebbek, s így nincsenek eleve vesztésre ítélve gyengébb képességeik miatt. A csoportokon belül így játékos módon megjelenhet egymás tanítása is. Ez a feladat így több számítógépet vagy laptopot igényel, mely köré ülhetnének a néhány fős csoportok, s közösen megoldanák a feladatot. A kérdések és kérdéscsoportok nehézségi fokát azért is rétegeztem többszörösen, hogy a diákok azt is érzékeljék, mely információk részei a közép-, melyek az emelt szintű érettségi követelményeinek. 

Nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok a lehető legpontosabb instrukciót találják a feladat előtt, mert a kutatások is bizonyítják, mennyi probléma adódik a nem elég pontos, nem elég részletes feladatmagyarázatból, s a rossz megoldások gyakran nem a diákok tudatlanságából, hanem a rossz feladatértésből adódnak. Emiatt éreztem fontosnak - bár a feladat természetesen nem fogad el sehol sem több válaszlehetőség bejelölését -, hogy kiemeljem, csak egyetlen egy lehet válaszlehetőség lehet helyes.

Az eltérő nehézségi szintű kérdéscsoportok - és azon belüli kérdések - a differenciálásban lehetnek a pedagógus segítségére: senki se érezze úgy, hogy "nem tud semmit", de senki se unatkozzon órán. Mindenki számára legyenek olyan kérdések, melyek sikerélménnyel kecsegtetnek.

Első tankockám elérhető ITT.

A második feladatom II. Józsefhez kapcsolódik: az uralkodásával kapcsolatos kulcsszavakat kell megkeresni egy szókereső feladványban. Ezt a feladatot szintén csoportmunkában végeztetném; magukat a keresendő kifejezéseket nem kapják meg ugyanis előre, így "több szem többet lát" alapon ezt sokkal hatékonyabb többen végezni egy-egy számítógép/laptop köré gyűlve. Mivel a szókereső felülete igen nagy és jó pár kifejezést elrejtettem benne, így még csoportmunkában is fontosnak tartottam, hogy segítséget kapjanak a kulcsszavakhoz. Összefoglaló órán végeztetném ezt a feladatot, s a diákoknak a megtalált kifejezéseket ki is kellene írniuk a füzetbe, mivel ezek azok a fogalmak, amelyek szerepelhetnek a témazáró dolgozatban is. Szintén heterogén csoportkialakítást tartok célravezetőnek ehhez a feladathoz is, hasonló okokból, mint az előző feladatnál. 

Második tankockám elérhető ITT.

A harmadik feladat a két uralkodóhoz kötődik: a hozzájuk kapcsolható szöveges és képi információkat kell csoportba rendezni. Azért választottam egy ilyen típusú feladatot, mert gyakori probléma, hogy a közvetlenül egymás után tanult uralkodói intézkedések, jellegzetességek összekeverednek. Különösen igaz ez erre a tananyagra, ahol számos rendeletről szó van és hasznos egyértelműsíteni, hogy mely rendelet mely uralkodóhoz köthető. Emiatt közel sem olyan egyszerű ez a feladat, mint amilyennek elsőre tűnhet. Ahogy írtam, képi információk is megjelennek: egy-egy fontos, valamely uralkodóhoz köthető személy portréját is rejti a feladat, mely nem csak színesíti a feladatot, de a diákok vizuális memóriáját is különösen igényli. Ahogy az elsőnél, úgy itt is fontosnak tartottam a lehető legpontosabb instrukciót. Talán kissé "szájbarágósnak" tűnik, de saját tapasztalataim is azt mondatják velem, inkább ilyen legyen, mint egy pár szavas instrukció. Egykori osztályomban is több társamnak is problémát jelentett az, ha nem volt elég egyértelmű a feladat leírása és így vagy nem tudták helyesen megoldani vagy bele sem kezdtek vagy pedig folyamatosan visszakérdeztek, ezzel jelentősen lassítja az óra menetét. Ezt a feladatot többféle szituációban is el tudom képzelni: akár csoportmunkaként megoldva, akár páros munkaként, akár egyénileg. Legoptimálisabbnak ennél a páros munkát vagy a maximum háromfős csoportonkénti megoldást tartom. Bár a kitöltés után a program leellenőrzi a válaszokat és piros körvonallal jelzi a rossz csoportosítást, de a feladat elvégzését követően frontális osztálymunka során át is beszélnénk a megoldást, hogy biztosan mindenki számára egyértelmű legyen, hisz pont egy csoportosítós feladatnál a legfontosabb, hogy ne maradjanak tisztázatlan kérdések. 

Harmadik tankockám elérthető ITT.

Ismét vonakodva vágtam bele a feladat elvégzésébe és ismét kifejezetten pozitívan csalódtam benne. A szorgalmi időszak végéhez közeledve a milliónyi tanulnivaló között jólesett elkészíteni ezeket a játékos feladatokat. Soha sem hallottam erről a weboldalról, s nem is láttam az itteni típusfeladatokat sem, de nagyon jó maga az oldal és jópofa feladatok készíthetőek teljesen egyszerűen - bár a magyart hol angollal, hol némettel vegyíti a feladatkészítési instrukcióknál. Szívesen készítenék valódi osztálytermi helyzetekbe is ilyen feladatokat és szerintem a diákok is szívesen töltenék ki őket; jóérzésű, könnyedebb versenyhelyzet teremthető általuk véleményem szerint. Ahogy már több blogbejegyzésemben is írtam, számomra nagyon-nagyon fontos az esztétikus megjelenés és ezek a feladatsablonok pont ilyenek: kellemesek a színek, a formák, igényes megjelenésű feladatok alkothatóak velük. A harsány színek, igénytelen, össze-vissza megjelenés szerintem igenis rossz hatással lehet egy-egy diákra is és frusztrálhatja őket a kitöltés során. Különösen a tananyagokat, témákat összefoglaló, témazáró írás előtti órák azok, ahol azon túl, hogy fontos tisztázni a követelményeket, az is fontos véleményem szerint, hogy kicsit oldjuk a feszültséget és ne legyen vérre menő egy egyszerű dolgozat, ne érezzék azt kínvallatásnak és óriási próbatételnek a diákok. Ezek a játékos feladatok tökéletesen alkalmasak az ismétlésre, összefoglalásra, lehet érzékeltetni velük a követelményeket is (az első feladatomban a nehézségi szintezéssel, a másodikban pedig kifejezetten azzal, hogy a később visszakérdezendő kulcsszavakat játékos módon maguk találják meg) és egyben oldjuk velük a tantermi feszültséget. A csoportmunka pedig a szociális kompetenciákat is erősíti.

Választott feladatként elkészítettem egy IKT alapú óratervet a megadott óraterv sablon alapján.
Egy, a témához korábban - A magyartanári bevezető szeminárium című kurzusom során - készített interaktív táblás feladatsoromat dolgoztam át és bővítettem ki úgy, hogy megfelelő legyen ehhez az óratervemhez. Az óraterv mellékletében a feladatsort képileg csatoltam, de mivel a négyből három feladat valamiféle animációt tartalmaz, az képi formában nem látható, ezért szükségesnek tartom csatolni magát a feladatsort is.

Az óraterv ITT ; a feladatsor ITT érhető el.

Az óratervem készítésekor a fő szempont az volt, hogy a diákok többféle kompetenciát is elsajátíthassanak a feladatok során, egyszerre. A digitális kompetencia mellett így a (pro)szociális kompetenciák, valamint a tárgyból kiindulva az anyanyelvi kompetencia is előtérbe került. Úgy gondolom, fontos motiváló erő lehet, ha korszerűsítjük a tanórákat; a frontális tanári előadást a diákok egyéni-csoportos munkavégzése, ismeretelsajátítása cseréli fel. Különösen fontos ezen belül, hogy a diákok által készített produktum ne mindig a hagyományos papíron írt, hagyományos stílusban megfogalmazott szöveg legyen, hanem a digitális szövegalkotás megjelenjen az órákon is. Én ezt tovább "korszerűsítettem" azzal, hogy nem csupán laptopon/tableten készíttetném el a szövegeket, de azok stílusát is modernizálnám, így nem minden csoportnak kellene az óratervem szerint tudományos stílusban fogalmaznia az adott fogalomról. A nyelv- és kommunikációtanításban ma már kikerülhetetlen a kódváltás megtanítása, erre ad jó lehetőséget az általam tervezett kreatív írás gyakorlat: másként fogalmazunk, ha az osztálytársunknak beszélünk valamiről, másként, ha ismeretlen közönségnek, s az sem mindegy, hol fogalmazzuk ezt meg. Óratervemben tehát korunk modern "vívmányait" igyekeztem beépíteni nem csupán technikailag, de tartalmilag is. Mint az ezt megelőző bejegyzésemben is írtam, a szép, színes, esztétikus interaktív táblás feladat sorok elkészítését különösen élvezem. Bár most nem egy teljesen újat készítettem, de igen sokat változtattam a korábbihoz képest. Az interaktív táblát egy különösen hasznos eszköznek találom, leginkább frontális osztálymunka kapcsán. A laptopok/tabletek használatát azért építettem bele a csoportmunkákba, mivel a diákok napi szinten használják, böngésznek az interneten, ám legtöbbször nem tananyag után kutatva. A 11. évfolyamon már rájuk lehet bízni, hogy saját és csapattársaik kritikai érzékére alapulva maguk keressék meg az adott fogalom pontos és hiteles definícióit, majd pedig egy - a jelenlegi oktatásban még nem túl elterjedt- stílusú szöveget szerkesszenek közösen. A szövegszerkesztők használata - az egyetemre való felkészülésképp - egyébként is alapvető fontosságú, bár itt csupán rövid szövegek elkészítése a feladat.

A digitális tananyagom témájának IV. Béla uralkodását választottam. A 3 ismeretközlő dia ehhez az anyaghoz kapcsolódik.

Az anyag ismertetéséhez a történelemben szokványos folyamatábrás vázlatot választottam, melyet egy órán természetesen kiegészítene a tanári magyarázat.

A tatárjárást tárgyaló dián a folyamatábra és a - viszonylag - korabeli képi ábrázolás mellé egy link segítségével csatoltam a Muhi csatát bemutató animáció videóját is.

Királyunk uralkodásának második felének bemutatása után pedig egy hosszabb, részletesebb összefoglaló cikket csatoltam a diához (kivételesen nem sarokikonnal jelezve, mivel a szöveg egyértelműsíti, hogy arra kattintva jelenik meg a cikk); mely további érdekességekkel szolgálhat az érdeklődőknek, s az óráról hiányzóknak pedig némiképp pótolhatja a tanári magyarázatot.

 Az ismertetést követő 3 diát a gyakorlásnak és ismétlésnek szenteltem. IV. Béla az utolsó - középiskolai és középfokú érettségi szinten - valóban jelentős uralkodó, így miután a vele kapcsolatos tananyagot is megismertük, fontosnak tartok egy gyors áttekintést a korábbi legjelentősebb Árpád-házi uralkodókra vonatkozóan. 
Az első gyakorló feladat írásos történelmi források felismerésével kapcsolatos. Minden forrásrészlet egy-egy jelentős, már tanult uralkodóhoz köthető; a diák feladata ezt kitalálni. Ellenőrzésként a szövegrészletre kell koppintania (nem tudom, van-e ennél jobb szó erre), s akkor a szöveg eltűnik, helyét átadja a megoldásnak.

A következő feladat egy csoportosítás; személyeket, évszámokat, eseményeket, jelszíneket kell a legjelentősebb uralkodóinkhoz kapcsolni. Ha a diák helyesen oldja meg a feladatot; az adott szót a megfelelő halmazba húzza, akkor az ott marad; ha rossz halmazba akarja húzni, a halmaz kidobja az adott szót, így jelezve, hogy nem ez a helyes megoldás, s a diáknak lehetősége van újra átgondolni a megfejtést. Ez a feladat a többféle helyes megoldást is lehetővé teszi; az egyik szókártyát itt is 2 halmazba is be lehet húzni.

Az utolsó dián egy akasztófához hasonló játékot helyeztem el, ahol szintén az ismétlés jegyében egy-egy már tanult fogalom, név vagy cím az, amit ki kell találni. A segítségben rögzítettem, az adott szó, kifejezés melyik királyunkhoz kapcsolódik. A feladat szerkesztését jelszóval védtem (a keresztnevem: Anna).

A feladatsorom letölthető INNEN.

A Smart tábla és szoftver nem volt ismeretlen számomra; az előző félévben egy kurzus során már megtanultuk a kezelését és több feladatsort is készítenünk kellett. Akkor megtanultam a legfontosabbakat: a betűméret soha ne legyen kisebb 24-esnél, hisz gondolni kell arra, hogy ezt nem monitoron, közelről fogják látni a diákok; mindent le kell zárni és helyzettől függően rögzíteni is. Különös tekintettel a szókártyákat "húzogatós" feladatokra, ahol ha nem zárjuk le a kártyákat, a mozgástól a szöveg és a hátterének csoportosítása is szétesik. Ezekre a már megtanult szabályokra most is figyeltem. Alapvetően én megszerettem ezt a programot és szívesen készítek vele feladatokat. Mivel valóban sokat gyakoroltuk, így már jelentősen könnyebben és gyorsabban is haladok vele. A két kedvenc feladattípusomat használtam fel ebben a feladatsorban is; ezeket azért szeretem, mert egyértelműsíti a helyes választ, így a diákban nem maradhat kétely, hogy valóban jó választ adott-e. A halmazos feladatot pedig azért is szeretem, mert lehetőség van a javításra, újragondolásra, nincs semmilyen csúnya hang vagy felugró piros X, amely jelzi, hogy rossz a megoldás, egyszerűen csak a diák érzékeli, hogy nem jó nyomon halad. Activity Toolkit feladatokat mi, azon a kurzuson nem használtunk, így ez újdonságot jelentett számomra. Egy játékos levezető feladatnak mindenesetre sok és jó lehetőséget nyújtanak; különösen tetszettek azok a feladatok, amik a csoportba való sorsolásra adnak lehetőséget. Nagyon egyszerű és praktikus a használatuk, ugyanakkor én személy szerint nagyon szeretem, ha egy szemléltetés - legyen az jelen esetben egy ilyen feladatsor - nagyon ízléses és dekoratív. Ezek az Activity Toolkit feladatok megjelenésükben nekem nem tetszenek annyira, mint azok, amelyeket az ember "saját kezűleg" készít el. Úgy gondolom, a diákok is értékelik, ha látják, hogy a tanár különös gonddal készített számukra feladatokat. Én ezért (is) - és saját szépérzékem miatt is - minden feladatsort úgy készítek, hogy a színek, formák egységesek és ízlésesek legyenek; szeretem az adott fő szín árnyalatait is megjeleníteni; ezek általában megnyugtató, harmonikus képet nyújtanak az emberi szemnek. Összességében én nem csak szeretem, de hasznosnak is tartom ezt a programot. Színesíti az órát, ha igényesen készíti el a tanár, akkor én hiszem, hogy a diákok is komolyabban állnak az adott órához. Ha pedig valaki már több feladatsort is elkészített, akkor valóban "belejön a gyakorlatba".

A heti feladatomhoz témaként a kádári konszolidációt választottam.

1956 novemberében Moszkvában megalakult az új Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, mely a szovjet hadsereg segítségét kérte a – szerintük ellen- – forradalom leverésére. E kormány élére Kádár János került.

A Rubicon Történelmi Magazin online felületén hiteles, megfelelően összefoglaló, érdekességeket tartalmazó cikkeket találhatunk egy-egy személyről, eseményről, jelenségről. Úgy gondolom, ha nagyon hosszú olvasmányt adunk fel a diákoknak, akkor már a mennyiséggel demotiváljuk őket még azelőtt, hogy egyáltalán elkezdenék az olvasást. Azért is tartom jónak a Rubicon cikkeit, mert akár okostelefonról, útközben is elolvashatóak, hiszen viszonylag rövidek és az oldal felépítése által nem szükséges a letöltéséhez nagy adatforgalom sem. A Kádár-korszakhoz egy Kádár János életét összefoglaló cikket választanék, melyet valószínűleg még előző óra végén feladnék otthoni elolvasásra - ahogy írtam, a rövidsége miatt alkalmasnak tartom "kötelező olvasmánynak" -, hogy az órára már úgy érkezzenek a diákok, hogy röviden áttekintették, miről is lesz szó. (A cikk internetes változata a képre kattintva érhető el.)

Kádár 1956 vége és 1988 között az MSZMP első titkáraként az ország egyértelmű vezetőjének számított. A Rákosi-rendszerhez képest nem változott az, hogy megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer, jelentéktelen volt a parlament, működött a cenzúra és a külpolitikában továbbra is a Szovjetunióhoz kötődött az ország. A konszolidálódó Kádár-rendszer belpolitikai jelszava az ún. kétfrontos harc volt: sem a sztálinista keményvonalasokat ("dogmatikusok"), sem a reformkommunistákat nem tűrték. Nem ismétlődött meg a Rákosinál látott személyi kultusz Kádár esetén; az ideológiát is felváltotta időnként a gyakorlatias gondolkodás. A hétköznapokban csökkent a politika nyomása: míg Rákosi idején az "aki nincs velünk, az ellenünk van" volt a jelszó, addig a kádári szlogen már az "aki nincs ellenünk, az velünk van"-ra módosult.

A Sulinet Tudásbázis oldalán találtam egy témához kapcsolódó hanganyagot, mely sokkal érdekesebb lehet a diákok számára, mint a tanári narráció. Egyrészt közelebb hozza kissé a témát és a korszakot a diákokhoz, másrészt egy tankönyvi szöveggel szemben ez alkalmas arra, hogy a diákok szubjektív véleményüket is kifejthessék. (A hanganyag internetes változata a képre kattintva érhető el.)

A viszonylag bőséges és folyamatos áruellátás és viszonylagos szabadság Magyarországot a "legvidámabb barakká" tette a szocialista tömbön belül; elterjedt a "gulyáskommunizmus" és "fridzsiderkommunizmus" kifejezés is az életszínvonalat emelő és stabilan tartó politikai szándék nyomán. 1968-ban elindult a gazdasági reform is, melynek nyomai az adatokon is megmutatkoznak. A '60-as évek során kialakult egyfajta hallgatólagos közmegegyezés: a rendszer eltűri, hogy az emberek a saját jólétükket törődjenek a politika helyett, cserében pedig azok elfogadják a fennálló hatalmat s "elfelejtik" annak eredetét, az '56-os eseményeket. "Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérősek, akiknek nincs hétvégi telkük!" - szól a humoros szállóige, mely a "kádári közmegegyezés" lényegét fejezte ki.

Ezen táblázatokat ábrázoló képeket a Sulinet Tudásbázis oldaláról mentettem le (és vágtam össze). Táblázatokat korlátozott számban a tankönyvek is tartalmaznak, ám ezek a nagyobb, részletesebb, több mindenre kitérő adatokat összefoglaló internetes táblázatok kivetítve lehetőséget adnak, hogy a tanulókkal közösen megbeszéljük a látottakat és magyarázatokat keressünk. Egy okostábla segítségével pedig írhatunk, rajzolhatunk is, így összekötve, kiemelve egyes adatokat és látványosabbá téve az összefüggéseket. (A képek internetes környezetükben a képre kattintva érhetőek el.)

A Történelemtanárok Egyletének oldala segítséget nyújt a tananyagok oktatásában. Ezeket a karikatúrákat erről az oldalról mentettem le (és vágtam össze), melyek gyakori "vendégei" az érettségi feladatlapok esszés részeinek is forrásokként. Sokak számára nehézséget okoz a forráselemzés, így ennek gyakorlását nagyon fontosnak tartom. Ezen cikk a karikatúrák mellett vicceket is tartalmaz, a cikk írója ugyanis azt a módszertani tanácsot fogalmazza meg, hogy szórakoztatóbb stílusban, ezen karikatúrák és viccek segítségével is megragadható a tananyag, s a diákok számára is könnyebben befogadható. (A képek internetes környezetükben a képre kattintva érhetőek el.)

Aczél György, a kádári kultúrpolitika irányítójának mottója a "három T" volt: a kulturális és műalkotások egy részét támogatták, egy részét tűrték, az "ellenséges" alkotásokat pedig tiltották. Ez alapvetően jellemző volt valamennyi kommunista országra, ugyanakkor hazánkban volt a legszélesebb a "tűrt" kategória.

A ZanzaTV videós összefoglalója színesebb, látványosabb, mint egy tankönyv lehet, így kivetítve színesítheti az órát, rövidsége miatt pedig nem veszi el az időt attól sem, hogy a hallottakat-látottakat megbeszélhessük a diákokkal. (A videó internetes környezetében a képre kattintva érhető el.)

A Sulinet Tudásbázis tesztje felépítése miatt alkalmas arra, hogy okostáblára kivetítve, egy-egy tanulót a táblához kihívva oldjuk meg, így közösen megbeszélve a lehetséges megoldásokat. (A teszt internetes környezetében a képre kattintva érhető el.)

A ZanzaTV feladatlapját otthon, a családot bevonva lehet elkészíteni, így egy érdekes házi feladatként szolgálhat. Véleményem szerint azokat a feladatokat, melyeknél nincs rossz vagy jó válasz, hanem a személyes tapasztalatokra, véleményre kíváncsi, szívesebben kitöltik a diákok. Ez a feladatlap is jó alapot szolgálhat a téma bevezetésére, megbeszélésére, ha már a témát feldolgozó órát megelőzően adjuk fel feladatként. (A feladatlap internetes környezetében a képre kattintva érhető el.)

A Videótanár kádári konszolidációról készített videója szöveges vázlatot, képi illusztrációt és narrációt is egyaránt tartalmaz, így ez egy komplett digitális tananyag. Ezt leginkább egy dolgozat előtti összefoglalásként, a megbeszéltek felelevenítésének eszközeként tudom elképzelni, akár javasolva a diákoknak, hogy otthon nézzék ezt meg; ezen kívül még arra is alkalmasnak tartom, hogy a tanár ezt a videót feltöltse egy közös felületre, ahol például a betegség miatt otthon maradók ezt megtekintve pótolhatják a tananyagot.

 * * *

Amikor elolvastam a heti feladatunk leírását, olyan időrablónak tűnt, hogy az volt az első gondolatom, ezt a feladatot inkább nem fogom elkészíteni, ugyanakkor ezek olyan hasznos dolgok, amikkel részben már eddig is megismerkedtem, részben pedig ezután lesz rájuk szükségem, így mégsem akartam "megspórolni" a rá fordított időt. Elég sok időbe telt, míg átböngésztem az ajánlott oldalakat, illetve nagyon szeretem illusztrálva elkészíteni a blogbejegyzéseim, ami jelen feladatnál kifejezetten időigényes és fárasztó volt, de ez a képes illusztráció számomra is áttekinthetőbbé tette, hogy pontosan melyik oldalon mit is találtam és ezek mire használhatóak. Úgy gondolom, ezek a digitális tananyagok és segédletek színesíthetik az órát és akár felvehetik a versenyt a diákok okostelefonjain fel-felugró Facebookos üzenetekkel is és így talán jobban rávehetőek a diákok, hogy az órára is figyeljenek, ne csak a telefonjaikra. A tanári narráció napról-napra, hétről-hétre, évről-évre egyre unalmasabb, monotonabb, fárasztóbb lehet, s pont ezért jöhetnek jól ezek a színes anyagok. számomra a legpozitívabb csalódás a ZanzaTV fentebb rögzített feladatlapja volt, amely nekem biztosan nem jutott volna eszembe, mégis egy sokkal szerethetőbb házi feladatra ad mintát.

A heti feladatként készített online időszalagom témája Szulejmán szultán hódításai voltak a Magyar Királyság területén 1521 és 1566 között.

(A fenti, összeszerkesztett képen megpróbáltam egyszerre megjeleníteni az időszalag összes eseményét, időszalagom internetes verziójában - megtekinthető ITT - az események természetesen nem takarják egymást.)

Az időszalagok készítésére ajánlott platformok közül csak kettő volt, amely működőképesnek bizonyult számomra. A Dipity a cím és alapadatok megadása után újra és újra a kezdőlapjára dobott, majd az ingyenes 3 időszalag elhasználására hivatkozva már újrapróbálkozni sem engedett, a már megkezdett időszalagomat pedig nem tudtam visszakeresni, mivel a profilom és személyes adataim helyett újra és újra csak hibaüzenettel válaszolt. A Capzles 1753 előtti dátumokat nem tud kezelni, így a témámból kifolyólag számomra használhatatlan volt,  a TimeRime pedig számomra csak a fizetés után akart (volna) működni. Így végül a TimeToast nevű alkalmazást használtam, melynek felülete nem igazán nyerte el a tetszésem, mivel nem volt lehetőségem személyre szabni a megjelenését.
Idővonalam I. Szulejmán szultán életét követi; a témának megfelelően a főbb csatákat, hadjáratokat, ostromokat rögzítettem. Ezeket egyenként egy-egy rövid leírással láttam el a Rubicon magazin kapcsolódó történelmi cikkei alapján, illetve helyenként képekkel is illusztráltam. A mohácsi csata és Eger vár ostromához animációs videót is csatoltam, illetve a dunántúli hadjárathoz beillesztettem egy rövid dokumentumfilmet a török hódoltságról.
Ahogy a múlthéten a fogalomtérkép esetén, úgy itt, az időszalagnál is fontosnak tartom azt, hogy áttekinthető legyen és ezen világos felépítése nyomán pedig könnyebben megragadhasson a memóriában. Ezzel együtt viszont egy időszalag esetén fontosnak tartom azt is, hogy látványos legyen, ezáltal pedig egy színes, érdekes, a figyelmet lekötő szemléltetési eszköze lehessen az oktatásnak. Úgy gondolom, ezt a szempontot az idővonalammal nem sikerült maximálisan megvalósítanom; a Capzles felülete egy színesebb, látványosabb időszalag elkészítését tette volna lehetővé. A TimeToast-tal leginkább csak ezekkel a színes képekkel és a rövid leírásokkal volt lehetőségem érdekesebbé tenni a szalagomat. Összességében magát az időszalagot egy hasznos szemléltetési eszköznek tartom és akárcsak a fogalom/gondolattérkép esetén, ez is nagy segítséget nyújthat a vizuális típusú tanulóknak a memorizálásban, majd pedig a felidézésben.

A heti feladatként készített fogalomtérképem témája a dualizmus korszaka lett.

Korábban csak szabad kézzel, papíron készítettem gondolattérképeket, így  az erre használható alkalmazások ismeretlenek voltak számomra. Hasznosnak találtam a tutorial videót, de alapvetően olyan áttekinthető a Mindmeister nevű alkalmazás felülete, hogy feltaláltam volna magam videós segítség nélkül is. 
Azt vallom, hogy minél világosabb és áttekinthetőbb egy, az oktatásban használatos ábra, annál könnyebb felidézni azt. Nem szerettem volna sok ábrával vagy akár képpel túlzsúfolni a fogalomtérképem, ezért csupán a korszakra jellemző címer képét helyeztem el központi elemként. Az apró ikonok segítséget nyújtottak abban, hogy a politikai történések időrendiségét érzékeltessem, a demográfia kérdésénél felfelé- és lefelé mutató nyilakkal egyértelműsítsem az adott folyamat eredményét a népességszámra nézve, míg az 'i' betűvel jelzett információs ikont arra használtam, hogy felhívjam a figyelmet egy fontos, új fogalomra. Az alkalmazás lehetőséget nyújtott arra is, hogy kapcsolatot, összefüggést jelezzek egy-egy levél között. Mint írtam, az ábrát áttekinthetőre terveztem, ám bizonyos altémák igénylik az illusztrációt, ezeket linkekkel csatoltam hozzá az adott levelekhez; így egy-egy kattintással elérhető egy dualizmus kori Budapestről összeállított hangulatos videó, egy a korszakkal foglalkozó rövid dokumentumfilm és Lechner Ödön szecessziós építészeti alkotásainak galériája is.
Saját példámból kiindulva is tudom, milyen sokat jelent a vizuális típusú embereknek egy-egy jól szerkesztett, áttekinthető ábra, így ennek megvalósítására törekedtem. Egy esszé megírásakor vagy egy szóbeli feleletnél - akár az érettségin is - segíthet egy ilyen ábra abban, hogy a tanuló ezt felidézve minden fontosabb pontjára kitérjen a témakörnek.

(Fogalomtérképem internetes változata ITT.)